2016.06.30.
A Sungit kinézetét, lelőhelyeit és felhasználását, érdekességeket, valamint gyógyító tulajdonságait mutatjuk be e cikkben.
A Sungit egy fekete, fényes ásvány, nem kristályos ásványkő, mely több, mint 98 tömegszázalékban tartalmaz szenet.
Lelőhelye
Nevét Shunga településről kapta, mely Karéliában (Oroszországban) található az Onyega tó vidékén, ott nagy mennyiségben megtalálható, azonban a tiszta sungit nagyon ritkán fordul elő a természetben. Ahol előfordul ott keskeny max. 30 cm-es erek formájában. Arról számoltak be, hogy a sungit fulleréneket is tartalmaz. Kisebb előfordulási helyei vannak még Kamcsatka vulkanikus kőzeteiben, illetve a szénbányászat melléktermékeként (selejt szén elégetése miatt) Cseljabinszkban is van lelőhelye. További előfordulási helyei: India, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ausztria és Kazahsztán.
Felhasználása
Gyógyítási célokra már a 18. század korai szakaszától használták. I. Nagy Péter cár megalapította az első gyógyfürdőt Karéliában a vízet sungittal tisztították, majd arra ösztönözte az orosz hadsereget, hogy használják ezt a tisztított vizet. A sungit antibakteriális sajátosságait modern tesztekkel is igazolták.
A 18. század közepétől sungit pigmentet használtak festéshez és jelenleg is ez a szín adja a "szénfekete", vagy "sungit természetes fekete" színárnyalatot.
Sungit az építészetben
A sungit másik leggyakoribb felhasználási területe - az építészet. Az 1970-es években a sungitot szigetelő/díszítő anyagként is elkezdték használni. A mélyfekete színű polírozott lemezek futtatott fehér erezettel - amelyek idővel sem veszítenek fényükből - a leningrádi Iszaakijevszkij és Kazanszkij Székesegyházak enteriőrjét, valamint a moszkvai metróállomásokat díszítik. A modern építőiparban a sungitot a sungizit - betonhelyettesítő - előállítására is felhasználják.
Gyógyító hatásai
A fekete színének köszönhetően hatásosan gyógyítja a kihűléssel kapcsolatos megfázásos betegségeket.
A sungitból szűrőket készítenek a víz eredendő tisztaságának visszaállításához. A sungitos víz leggyakrabban a nem hagyományos orvoslásban használatos. A sungit lelőhelyeken keresztül haladó források gyógyító ereje már régóta ismert. Ezek a források gyulladásgátló, mikrobaelleni, s fertőzésgátló hatásúak.
Továbbá úgy vélik, hogy a különféle allergiák, az asztma, az ízületi betegségek, a bőrbetegségek és a gyomor gyógyítója, valamint a cukorbetegségé és a parodontózisé; begyógyítja a sérüléseket és az égési sebeket. A sungit a kozmetikai szerek alapjául is szolgál, semlegesíti a Hartmann és vízérsugárzást, és véd az elektromágneses mezőktől.
A csodálatos sungitról legendák keringenek, mely szerint e fekete, szénre hasonlító, ásvány egyedülálló gyógyító hatással rendelkezik. visszaadja az egészséget és az erőt, helyreállítja a bőr fiatalságát, és a szépséget.
A kő túlságosan hosszantartó alkalmazása azért nem javallt, mert a szervezetben a vese energetikai állapotának csökkenéséhez és az artériák vérnyomásának csökkenéséhez vezethet.
Felhasznált irodalom:
http://www.lott.cz/sungit.html
http://www.mindat.org/min-11040.html
Easthaugh, N.; Walsh V.; Chaplin T.; Siddall R. (2008). Pigment Compendium: A Dictionary and Optical Microscopy of Historic Pigments. Routledge. p. 345. ISBN 9780750689809. Retrieved 2 July 2012.
Efremova, S.V. (2006). "Water treatment with a shungite sorbent and biosorbents on its base". Russian Journal of Applied Chemistry 79 (3): 397–402. doi:10.1134/s1070427206030128. Retrieved 7 July 2012.
Melezhik, V.A.; Filippov M.M.; Romashkin A.E. (2004). "A giant Palaeoproterozoic deposit of shungite in NW Russia: genesis and practical applications". Ore Geology Reviews (Elsevier) 24 (1-2): 135–154. doi:10.1016/j.oregeorev.2003.08.003. Retrieved 3 July 2012
Reznikov, V.A.; PolekhovskiÏ (6 March 2000). "Technical Physics Letters, Vol. 26, No. 8, 2000, pp. 689–693. Translated from Pis’ma v Zhurnal TekhnicheskoÏ Fiziki, Vol. 26, No. 15, 2000, pp. 94–102" (PDF). Technical Physics Letters. 8 26 (2000): 689–693. Retrieved 9 January 2013.